Huszadik év (Befejezett)

Nyafi ül az ölemben és dorombol. Ma alig tudtam felkelni miatta. Olyan fél hét környékén keltem először, de éreztem, hogy a hátamon alszik, és néha dorombol, vagy éppen morog. Rohadt édes volt. Szóval visszadőltem, mert imádom, mikor a hátamon alszik. Alapjáraton a hasamon fekve szeretek aludni, így mikor kicsi volt - már öt éve jézusom - mindig a hátamra dobtam, mert a hajammal játszott, vagy a kezemmel. Egy idő után pedig a hátamra, vagy átkaroltam, és úgy aludtunk el. Ez mostanra már ruttin lett, hogy vagy átölelem, vagy a hátamon fekve alszunk. Már amikor hűvös idő van. Mert nyáron ha hazajár két hetente kajaidőben.. Télen meg lerázhatatlan, és bújik. Szóval ja. Itt ülünk az asztalnál, ő az ölemben, és dorombol, én meg írok. Amúgy az ajándékot csináltam, aztán kajáltam. Nyílván a kaja miatt jött ide, de mostmár nincs kaja, és még mindig itt van. Mindegy.  Furán érzem magam, de megmagyarázhatatlanul. Kellemetlenül, és frusztráltan. Mindegy.  Nincs sok mindenhez ke...

Majdnem egy teljes hetet hagytam ki. Igazából minden nap tudatában voltam, hogy nem írtam semmit, de annyira nem is izgatott, mint mondjuk az elején. Már három napja Október van. És még mindig munkanélküliként ülök a gép előtt, és pötyögöm a betűket. Fenomenális.  Most egy kicsit csaltam, mert megnéztem az utolsó bejegyzést. Ez van, nem tudom mi volt az utolsó, mikor írtam. Szóval végül aznap rendet is raktam a szobámban, és archíváltam, rendeztem az összes rajzomat, ami itt megtalálható. Öt év iskolai anyagot válogatni, ráadásul időrendben, kicsit hosszas buli volt. Nem tudom mennyi időmbe telt, de majdnem az egész estém el ment vele. Viszont jó érzés őket rendben tartani. Ráadásul rengeteg üres papírt találtam, és ez jól jött, mert már ott voltam, hogy menni kell venni. De mégse kell. Mert rengeteg üres papírt találtam, ráadásul több minőségben, fajtában. És így a komódom "művészetis" részében is rend van. Mármint nem össze-vissza vannak a mappák, meg a festékek, hane...