162.-230.nap
Kétszer, és egyessével számoltam a napokat, de így is ennyi szám jött ki. El se tudom hinni. November hatodikán írtam utoljára, már azt se tudom micsodát. Na mindegy is. Novemberben már nem is tudom mit csináltam. Ezért felállok az ágyamról az új lakásban, és megnézem a BuJot, amit Szeptember óta vezetek. De tömören megírtam a decembert is. Mert hogy költöztünk. Haha. Köszönhetően az apró jegyzeteknek eszembe jutott pár novemberi dolog. Voltam Skanzenben segíteni árulni. Anyámnak segítettem. Hideg volt, és majd megfagytunk. Az eleje nem is volt vészes, ám mikor már szürkölet volt, és mi nálunk nem volt világítás, már az agyamra ment úgy amblokk az egész. Soha többet. Közben a bátyám fél arca lebénult, mindenkinek szívrohamot hozva ezzel. Már jól van, de okot még mindig nem mondtak az okosok. Aztán november huszonegy. Költözés. Egy dombbal arrébb lényegében. A hatalmas kertes házból egy emeletes lakásba, aminek csak egy közös nyitott kert félesége ...