Huszadik év (Befejezett)

A fejemben már majdnem kész egy alig két-három napja megihletett történet, míg a másik várja a gépen, hogy írjam tovább. Természetesen fantasy téma, természetesen kaland regény. Azt várom igazából, hogyha ezt befejeztem, vagyis hát mind a három részét, akkor folytathassam a Nemzedéket. Direkt nem írom ki a rendes címét, nehogy valaki ellophassa. Nem mintha ilyesmi megtörténne, de oly' mindegy.  Március vége felé tartunk, ha ezt a hónapot már nem vesszük figyelembe, akkor már csak két hónapig fogom írni, plusz egy-két nap, mikor visszaolvasom, és leírom majd akkori gondolataimat a régi gondolataimnak. Jól hangzik.. Mindegy.  A regény pályázat Május helyett ezen év végét jelölte ki eredményhirdetésnek. Pedig reméltem, hogy még itt megfogom tudni írni, ha lesz visszajelzés, vagy éppen mekkora szomorúság/boldogság fog körülölelni. Lényegtelen.  Sokat nem várok, hiszen nem az egyik kedvenc művem az a történet. És ha már az alkotónak se szíve csücske, hogy várja el mást...

Szombat van, este. Tegnap lebetegedtem, ma már remekül vagyok. A kutya megharapott, ezért most be van kötve a középső ujjam. Nehezen megy az írás, de gondoltam istentelenül hosszú kihagyás után, amit mostanában... "mostanában" mindig csinálok, hát miért ne csinálhatnám most? Nem tudom melyik nap volt az utolsó, amikor írtam, így valahol Szilveszter után írom. Most Március van, pezsgő a laptop mellett, közben az Egy Gésa emlékiratai c. film zenéje megy. Ez után elkezdem olvasni a következő történetet, amit írni fogok. Tavaly félbehagytam, most pedig ismételten elkezdem írni. Előtte viszont vissza kell olvasni mit is volt, hogy is volt.  Augusztus vége óta írtam a mostani pályázatra egy fantasy témás történetet, múlthéten végül beküldtem. Február utolsó napján zárták. Megkönnyebbülés volt látni a jeligémet, ahogyan ott virít a zöld színben pompázó "érvényes" szó mellett. Annak ellenére, hogy egy ősrégi történetemet írtam át, és sose volt a szívem csücske, mégis ...