3.nap

Mivel már most előre megírom inkább a bejegyzést, nem tudom milyen hangulatban leszek este. De egy biztos. Hulla fáradt leszek. Ezért csak itt hagyok egy kis kellemes zenét. Hallgassátok ezekben a késői órákban. Pont ilyenkor a legjobb hallgatni. Mikor a csillagok az egen fénylenek, és körbe vesznek minket, míg mi beburkolózunk a kis szobámkba, és az ágyban a csillagok közé álmodjuk magunkat. Próbáltam megkeresni a legelső ilyesmi zenét, amit hallgattam, mert az volt az igazi nagy szerelem. De nem találom. Ez szomorú. 

Húgom balettvizsgája lesz két napig, azaz az egész hétvégén. Én csinálom a sminkjét. Kora reggel. Azt mondta, hozz kávét, szóval nem fogok nagyon kiakadni. Közben családi szülinapozás is lesz. Hurrá. 

Próbálok hosszabbakat írni, de aztán mindig rájövök, hogy felesleges, hiszen ez nem arról szól, hogy előadjam magam, vagy a tudásomat. Egyszerűen csak arról, hogy minden napomról írok egy aprócska percet, egészen egy éven át. És ennyi. Majd visszaolvasom, és elgondolkodom, vajon mennyit változtam. Vagy sem. 

Ez a huszadik évem. Tele kérdőjelekkel az életem. Kevés a pont, vagy a felkiáltójel. Főleg vesszőkből, és kérdőjelekből áll. Nincs mit ezen szépíteni. Ez van. 




















Kivételesen hamar megtaláltam a aktuális tökéletes képet. 
Meglepő.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

297.-335.nap

Kép
Kegyetlen, de több mint háromszáz napja, hogy elkezdtem a blogot, és nemsokára befejezem. Május harmincadika után pedig visszaolvasom. Meglepően keveset írtam szerintem. Az elején - ha jól emlékszem - még naponta, majd egyre ritkábban. Volt, hogy ki is hagytam talán két hónapot? Nem emlékszem pontosan már.  Igazából nem tudom most miért írok. Csak megnyitottam és elkezdtem gépelni. Pedig lényegében üres a fejem, már hetek óta, és nem csak ide, de még a regényemet se tudom írni. Mintha megakadályozott volna valami. Február végéig ment. Ameddig be nem fejeztem a pályázatot. Aztán ahogy váltottam egy másik történet folytatására egészen egy teljes fejezetet tudtam még írni. Aztán PUFF. És már Április van. Lassan Május.  Olvasok. Először Deborah Harkness: A boszorkányok elveszett könyve című könyvet olvastam. Mikor a sorozat futott, azt néztük anyámmal, és nagyon megtetszett, kíváncsi voltam a könyvre. Sose volt ilyen. Ha láttam a filmet/sorozatot, akkor már reménytelen vol...
További információk

0.nap

Kép
Hát ez is eljött. Megszülettem. Vagyis még nem, csak reggel 9 után fogok hivatalosan. De ez már részlet kérdése. Amúgy este akartam írni, de aztán rájöttem, hogy nem nagyon leszek gépnél, csak most. Így inkább most írok.  Nem sokat aludtam. Beszélgettem. Vicces volt. És ahogyan felköszöntöttem és felébredtem, már pont nincs elég időm, hogy egy jót aludjak. Nem baj.  Semmit se érzek, békés hangulatban vagyok. Vagy csak még túl korán van. Remélhetőleg jó nap lesz, kellemes. Epret kaptam, csak jó lehet! Mivel túlságosan reggel van, és nem fog az agyam, így ennyi tellett tőlem mára.  Kezdődjék a projekt, ami mától kezdve a 21.szülinapommal bezárólag minden nap hoz egy apró bejegyzést. Amúgy az epreken a "21" szám volt, nem a "20". Nem volt 0. Viszont így fain volt az egész. Cicás nap lesz. Szeretem az ilyen képeket.  Este 1óra környékén kezdtem el írni ezt, de csak reggel 7:11-kor fejeztem be. 
További információk

113.nap

Kép
Annyi minden van, amit leírnék, de félek félreértenék. Annyi minden van, amit nem mondok ki, de majdhogynem percenként gondolok rá. Van annyi minden, hogy még ebbe az egy éves időszakba se férne bele. Egyszerűen csak, könnyebb lenne eltűnni. A semmiben létezni, mint a legtöbb álmatlan álmomban. Csak a sötétség vett körbe, és nem tudtam magamról. A legtöbb ilyen álmomra a mai napig emlékszem. Mikor csak lebegtem, feküdtem, ültem, és a sötétség vett körbe. Semmi más. Nyomasztó volt, és nyugodt. Elképesztő, ami a valóságban nem létezhet. Ott nem volt idő. Ott nem volt nyomás a vállon. Nem volt semmi. Még én se.  Szomjas vagyok. Ez volt az első gondolatom, mikor lemostam magamról a gondolataimat. Csak ez az egy dolog maradt meg. Szomjad vagyok. De hiába iszok, szomjas maradok. Mindegy. Egy légy repült neki az ablakomnak. Többször is. Egy légy akarok lenni. Akit eltaposnak. Najó nem. Mindegy.  Annyi minden volt a fejemben, hogy miről kellene írkálnom. Mit kellene kiír...
További információk